Első élménybeszámolóm a mai napomról.

(5:00) Felkeltem megittam a kávém és ébredezve készülődtem az induláshoz, természetesen a 2 kiscicám ebben sem hagyott haladni mert miért is, ugye ezeknek mivel még fiatalok még játékos az este és a reggel, nappal pedig pihennek.

(6:00) Sikeresen leküzdöttem a félelmem, elindultam a közelben lévő meg állóhoz, ahova szokás szerint szoktam menni, hogy elérjem a buszt, amivel elérem a másik buszt amivel a sulimba tudok menni.

(6:10) A busz még sehol.

(6:19) Megjött a busz, a hideg miatt gondolom az útlefagyások és egyéb külső behatások következtében történhetett az ilyen kimaradás. Ugyanis ennek a járatnak 5-10 percenként kéne ilyenkor járnia. Miután felszálltam már igencsak ócsároltam az időjárást és a BKV-t, ugyanis ennek következménye az volt, hogy lekéstem a buszt amivel kicsivel becsöngő előtt értem volna a a Sulihoz.

(6:32) Leszálltam a célállomásomnál és vártam jó ideig, hogy jöjjön a busz. Egész végig azon töprengtem, miért nem jön egy busz sem. Ugyanis amíg meg nem érkezett a járatom nem jött más, pedig ez nem így szokott lenni.

(6:39) Kicsit korán de megérkezett a buszom, ugyanis pont ilyenkor kéne, hogy elinduljon a végállomásáról. Semmi probléma így még beértem kis késéssel.

(7:00) Még a buszon vagyok 1-2 meg állónyira a céltól. Majd 5 perces késéssel de időben be értem. Nagy megdöbbenésemre az osztályom 90%-a Még nem volt bent. A tanárok késtek a diákok szintén. Ösz visz 100-150 diák topogott az aulában azt várva hogy beérjenek a tanárok. Szépen lassan fél órás késéssel megérkeztek sorban a tanárok majd a mienk is.

(7:25) A tanárunkkal ülünk a termünkben és malmoztunk kis szünetekkel megspékelve (14:00)-ig

(14:00) Sietek a meg állóba, hogy elérjem a buszom, már már azt hittem lekéstem ugyanis pontban 14:00-kor mindig ott szokott lenni már a busz. DE KÉSETT!! Ez szomorú, mert a reggeli -14 C° most sem  melegedett fel -10C° fölé. Így a hűvös szeles időben 15 percet álltam és vártam majd a busz megjelent és az átszállásig vitt ahonnan már könnyed buszozással a ház előtti  meg állóba eljutottam felsétáltam forró teám megittam, és a gép elé ültem.

Miután már meg volt minden amit első pillanatban szerettem volna a neten megpróbáltam a hordozható internetemmel kapcsolódni a Second Lifere. Természetesen zökkenő mentesen ment minden csak kisebb nagyobb gondokat okozott a sziget betöltse ahol épp tartózkodtam. Viszonylag rövid beszélgetés után (Relatív 2-3 óra volt) lekapcsolódtam mert a net sorozatosan megszakadt. De jól esett végre a régi környezet, ugyanis a karakterem igencsak el van hanyagolva, mármint ezt értendő le van maradva a mai SL trendtől, és az én ízlésvilágomtól, ezért amint rendes internetem lesz a karakterem gatyába szedem és élem vele a Virtuális életem.

Remélem első Blog közleményem olvasható volt és nem túl sablonos.